Az óvárost a mesefalutól elválasztó Déli-kapu nem csupán földrajzi határvonal, hanem egy olyan mezsgye is, mely jól szemlélteti, mekkora társadalmi és gazdasági különbség feszült a középkori falvak és városok népei között.
A tekintélyt parancsoló, várakat, várkapukat idéző téglaépület segít megérteni, hogy ugyanazon történelmi korban egymáshoz mennyire közel, mégis mennyire távol éltek a szegény falusi kézművesek és a tehetősebb városiak.
Az emberléptékű falu után rögtön a Déli-kapunál elragadja a látogatót valamiféle misztikus, múltbéli titokzatosság, amikor a torony első emeletén szemben találja magát a középkori kínzóeszközökkel.
Egy szinttel feljebb aztán tisztul a rejtélyes, sötét múlt köde, hiszen a torony tetejéről a teljes Élménybirtok belátható, ezzel együtt hamar világossá válik, hogy már a középkorban is milyen jól szervezett, logikusan felépített egységekből állt össze egésszé és működött tökéletes összhangban egy-egy közösség, legyen az éppen a falu vagy a város.