A lovaggá lett fiú

Igazi mese nem csak gyerekeknek. Egy kicsit lányos nevelést kapott 16 éves fiú sorsát követhetik végig kedves nézőink a lovaggá, ill. férfivá válás útján. Van itt gonosz szomszédasszony a bolond fiával, szerelmes lány, ügyefogyott apuka, és jó lovag, ki megtanítja a fiút a lovagiasság mibenlétére.  A színjátékot interaktív jelenetek színesítik, és még lovagi fogadalmat is tehetnek az „arra érdemesek”…

Madaras előadás

Solymászaink igazi középkori csemegével szolgálnak előadásukban. Ez az igencsak közkedvelt foglalkozás idővel szórakoztató iparrá vált annak idején. A madarak röpte, kezessége, ügyessége igencsak megfogta a szórakozni vágyó középkori ember figyelmét. Nem volt királyi, főúri udvar szerte Európában solymász, solymászat nélkül.  Ezt a középkori szórakozást kerítjük Önök elébe, megfűszerezve egy kis humorral és költészettel. Az előadásunkban sólyom, héja, bagoly repül, ill. meggyőződhetnek egy varjú kezességéről és ügyességéről is.

A lovas viadal

A középkorban megszokott volt a lovagi torna, mint szórakozást jelentő harci játék. A lovagoknak – ha már épp nem csatában voltak királyuk szolgálatában – itt nyílott lehetőségük arra, hogy bemutassák jártasságukat a lovagi tudományokban, vitézségüket a harcban. A viadal díjért ment, és több fegyvernemben is lehetett jelentkezni. De a lovagi tornák csúcspontja mindig az úgynevezett kopjatörés volt. Ez igen nagy felkészültséget követelt a lovagoktól.
Itt nálunk, Bikalon ez a csúcspontja a napnak, és reméljük igen szórakoztatóan juthatnak „lovagi torna” ismeretekhez Önök, kedves látogatók.

A külföldieket a rossz idő sem tántorítja el, vidáman fotózkodnak akár a zuhogó esőben is, így hát a birtoklakóknak is állni kell a sarat.

 Az április 1-i megnyitó óta sok és változatos élményben volt része az idelátogató turistáknak, az iskolás csoportoknak és az itt dolgozóknak egyaránt.

Már az is látható, hogy teljesülnek legfontosabb céljaink: a csoportos élményszerzéshez pozitív életérzés társul, a kultúra továbbadása, az oktatás és a hagyományápolás mind-mind cselekvő követőkre talál.

Az egyik legvonzóbb látnivalót kétségkívül a madaras színpad kínálja. Az előadást követően egy ámuldozó német házaspár azt mondta: már csak ezért érdemes volt Magyarországra utazniuk.

 Brazíliából is volt már vendége a bikali Élménybirtoknak. A 86 és 87 éves idős emberek egy vasárnap délután csak azért akartak találkozni Kollár Lászlóval, hogy kezet fogjanak vele. Látni akarták azt az embert, aki ezt a csodát véghezvitte.

Az Élménybirtok a szórakoztatás mellett versenyre és tudásra nevel. Ennek jegyében a négy hónap alatt eddig három, iskolák részére meghirdetett versenyt rendeztünk „Pannónia Dicsérete” címmel különböző témakörökben. Az 56 induló osztály megmérettetett műveltségben, ügyességben, társasjátékokban, valamint színészjátékban és tánctudásban is. Volt olyan döntő, amely nemzetközire sikeredett, a nyertes egy beregszászi középiskola csapata lett.

A versenysorozat természetesen a nyári szünet után is folytatódik, de már újabb témakörökben keressük a legjobbakat. A fiatalok „Leonardo találmányai” és „Kézműves remekek” ismeretében mérhetik össze képességeiket.

A látogatók élményekben gazdagon, feltöltődve távoznak a birtokról. Szívesen vesszük a kritikákat és az építő javaslatokat is. Minden vélemény az Élménybirtok vezetése elé kerül, s alakítja a jövőt. Ebbe a jövőképbe nem csupán a birtok szolgáltatásainak folyamatos fejlesztése tartozik bele, hanem további beruházások is. Már épül az ország első reneszánsz palotája a hozzá tartozó patinás szobákkal, étteremmel és fürdővel.

Az Élménybirtok létrehozásához és működtetéséhez, a tervek és elképzelések megvalósításához nem kevés elszántságra és kitartásra van szükség, amihez a tulajdonos, Kollár László és munkatársai abból merítik az erőt, amit az ide látogató vendégek arcán visszatükröződni látnak.

Szerencsére ma már nem szükséges feltétlenül a történelmi, színháztörténeti könyveket bújnunk ahhoz, hogy megismerkedhessünk a reneszánsz színjátszással, egyszerűen el kell utaznunk a bikali Élménybirtokra, ahol felejthetetlen kalandoknak lehetünk részesei!

Mielőtt azonban felkerekednénk, nem árt, ha elraktározunk pár gondolatot arról, milyen volt a reneszánsz kori színház. Ennek segítségével valószínűleg könnyebben megértjük és magunkévá tehetjük az Élménybirtokon megszerzett élményt, és sokáig őrizhetjük emlékezetünkben.

Reneszánsz színházról, színjátszásról beszélve feltétlenül különbséget kell tennünk az angliai, illetve az itáliai reneszánsz ágáról.

Az angol reneszánsz dráma és színház fénykora I. Erzsébet és I. Jakab uralkodása, vagyis kb. a 16. század utolsó harmadától a 17. század első harmadáig tartott. A korábbi népi színjátszást alkalmi helyszíneken űzték, színháznak megtette például a kocsmaudvar. A tizenhatodik század előrehaladtával azonban London a színház rendeltetésű, akár háromezer fős közönséget is befogadni képes épületekkel gyarapodott.

Az angliai reneszánsz irodalom és színház megkerülhetetlen alakja Shakespeare. Személyében nemcsak a drámaírót tisztelhetjük, neve és tevékenysége úgy maradt fenn a mai kor embere számára, mint a híres szigetországi színház, a Globe alapítójáé. Shakespeare a legtöbb és legnagyobb színdarabját a Globe számára írta. Ezek közé tartoztak: Hamlet, Othello és a Lear király. Miben volt különleges a Globe színház? Maga az épület kör, vagy nyolcszög alakú fedetlen deszkaépület volt. Egyedülálló színpadszerkezet jellemezte, melynek hátsó részében öltözőfülke is helyet kapott. Gyakran ez szolgált helyszínül a darab szoba jeleneteihez. Érdekesség, hogy a közönség a nézőtéren ülve, vagy állva nézhette végig az előadást, sőt, akát kocsival is be lehetett állni a nézőtérre. Ennek megfelelően a jegyárak is differenciáltak voltak. A színpadot természetes fény világította be, az épület nyitott, szabadtéri jellegéből adódóan. Az előadások délután kettő és öt óra között zajlottak, szünet nélkül. A próbákra nem volt lehetősége a színészeknek – akik kizárólag férfiak voltak – a súgó segítségére nagy szükségük volt.

A shakespeare-i Globe színház napjainkban is várja látogatóit.

A reneszánsz színjátszás másik ágának kialakulását a XVI. századi Itáliában kell keresnünk. A Commedia dell’arte néven fennmaradt és elhíresült műfajnak egészen sajátos jellege volt, éppen úgy, mint az angliai Globe színháznak.

A műfaj eredetileg a vásári színjátszásból alakult ki, színészei hivatásos művészek voltak, akik egy 10-12 fős vándortársulat tagjaiként jártak-keltek az országban. A színészek alakjai típusfigurákra épültek, maga a mű pedig helyzet, vagy jellemkomikumra.  Az előadók az előadások menetét a nézők reakcióihoz igazították, így igen gyakran rögtönöztek annak megfelelően, hogy a látottakra, elhangzottakra mennyire fogékony a közönség. Ezzel együtt minden egyes darabnak voltak kész sémái, melyeket a közönség jó része ismert és szeretett, ezért a színdarab sikere nagyban a színész képességein múlott. Az egyéniség ilyenformán kiemelkedő fontosságú volt, hiszen a ugyanazt a történetet az egyes vándortársulatok színészei teljesen különbözőképpen adhatták elő.

Másik érdekessége a műfajnak, hogy a darabokban állandó karaktereket, típusokat találhatunk, melyek mindegyike kész, kiforrott jellemmel bírt, és a cselekmény felépítését is nagyban meghatározta. A szereplő típusokat úgy csoportosították, hogy azok az akkori társadalom minden rétegét reprezentálják. Ennek megfelelően kivétel nélkül mindegyik darabban megtalálhatók az urak-szolgák, öreg-fiatal, okos-buta karakterek, a cselekmény pedig általában az ifjú szerelmespárról szól, akik több viszontagságon keresztül eljutnak a házasságig.

A commedia dell’arte játékstílusát a színészi játék sokfélesége és fejlettsége jellemezte. A szövegmondás tökéletessége elsőrangú szempont volt. A karikírozó beszéd és a tökéletességig gyakorolt mozdulatok, az egész test mimikája a szöveget kétszeresen is kifejezővé tette. A nézők többsége általában csak távolról figyelhette az előadást, ezért a commedia dell’arte színészei az előadás élvezhetőségének érdekében maszkot viseltek.

A két műfaj rövid áttekintése után őszintén reméljük, hogy sikerült érdeklődést keltenünk és kedvet csinálnunk a reneszánsz színjátszás élőben történő megismerésére.

Bátran buzdítjuk arra, hogy látogasson el hozzánk az Élménybirtokra és legyen részese a színes forgatagnak, melyre szeretettel várjuk!

                   1. „A lovaggá lett fiú” mesejáték gyerekeknek
                   2. Csacsifogat
                   3. Lovagoltatás
                   4. Lovas ismeretterjesztő
                   5. Hangszerbemutató
                   6. Tánctanulás
                   7. Társasjátékok sátra, ahol szabadon lehet játszani a társasjátékokkal

- Állatsimogató
- Pelenkázó az Élménybirtokon
- Gyermekmegőrző
- Játszóház szombatonként a lovagi vacsora ideje alatt
- Apródképző

SZÜNNAPOK:

2010. április 1-jétől – augusztus 31-ig HÉTFŐ, KEDD

2010. szeptember 1-jétől – október 31-ig HÉTFŐ, KEDD, SZERDA